Hősünk, a denevér a 2000-es évek elején igencsak elemében volt, rendesen szívta is ellenfelei vérét. Aktív szárnycsapkodásainak, és szívóerejének köszönhetően ezen években UEFA-kupát nyert, kétszer hódította el a spanyol bajnokságot, illetve zsinórban kétszer BL-döntő résztvevő volt. A vadállatnak jutott bőven a jóból. Ellenben Rafa Benítez dédelgetésének hiányában valami megváltozott, szárnyuk megtöredezett, ultrahang kibocsátásuk gyengült, így számtalan fának repültek neki fejjel. Rengeteg új gazda érkezett Rafa pótlására, akik próbáltak újra életet lehelni az egykor dicsőn szárnyaló lénybe. A bőregér az utóbbi két szezonban szinte már alig mutatott életjelet, és nem a megfelelő gondozókat kapta segítségül. Ám jött júliusban a bölcs Marcelino, kinek úgy tűnik sikerült új erőt adnia denevér barátunknak, aki így újult erővel ismét nagy vadászatokba kezdett.

A Valencia csapata évek óta küzdött anyagi nehézségekkel. Sokszor a játékosok kifizetésével is adódtak gondok, ám tetézve a bajt, 2007-ben érthetetlen módon belevágtak az új stadionjuk megépítésébe, amely húzással még rosszabb szituációba hozták magukat - az új Mestalla azóta sem készült el. A csődközeli helyzetben a klub legjobb játékosainak eladásával próbálta csökkenteni a bajt, így került el tőlük többek között David Villa, David Silva, Mata vagy Jordi Alba. Egy-egy jobb eredménnyel így is elő tudtak rukkolni a denevérek: Unai Emery zsenialitásának, illetve a liga akkori gyenge színvonalának köszönhetően 2010-12 között háromszor is felfértek a dobogó aljára. Sajnos ez sem volt elegendő problémáik megoldására. 2014-ben megváltóként tűnt fel a semmiből a szingapúri üzletember, Peter Lim, aki megvásárolta a klubot, és pénzügyi stabilitást hozott a Valencia számára. Egyelőre más jót nem igazán. Az ügynökök GOAT-jával, Jorge Mendes-sel ápolt remek viszonya egészen nagy problémát jelent a csapata számára. Mendes olyan arcok támogatását végzi, mint pl.

• ő          
• meg ő  
• vagy ő .

A Valencia kapcsán viszont sokkal érdekesebbek az olyan képviselt nevek, mint Otamendi, André Gomes, Garay, és így tovább. Bátran kijelenthető, hogy a hírhedt játékosügynöknek volt és van némi beleszólása a klub körüli igazolásokat érintő ügyekben, amelyek nem feltétlenül a csapat sikereit szolgálják, annál inkább saját vállalkozásának, és pénztárcájának vastagítását.

A fenti kapcsolatnak, és Lim futballt érintő tapasztalatlanságának eredménye, hogy regnálása óta 7. vezetőedzőjét fogyasztja a Valencia (!OMG!). Ebből következik, hogy a játékosoknak nem sikerült egy adott rendszerben játszaniuk az elmúlt 3 esztendőben, rosszul szerepeltek a bajnokságban (11., majd 12. helyezés), a srácok el akartak menni a gárdától, a szurkolók lázadtak, edzőcsere, Mendes hoz-visz néhány új embert, kész káosz.

De végre eljött az idei nyár, és vele érkezett - nyilvánvalóan - az új edző, aki ezúttal nagy változásokat és meglepetést hozott. Marcelino teljesen felforgatta a keretet, több kulcsfigurától megvált (mint Nani, Diego Alves, Piatti), és újakkal töltötte fel a hiányzó lyukakat. Az edző jelenléte hihetetlen magabiztosságot, és rég várt játékbeli konzisztenciát hozott a denevéreknek, akik még nem kaptak ki az aktuális kiírásban. A 4. pozíciót foglalják el a bajnoki táblázaton, 3 győzelmet és 3 döntetlent számláló mutatójuk minden várakozást felülmúlt. Mindezt úgy, hogy a szezonban már pályára léptek a Bernabeú-ban a Real ellen (2-2) - habár ez mostanában nem is annyira nagy cucc-, vendégül látták az Atlético Madridot (0-0), valamint San Sebastiánba is elutaztak már, és 2010 után újra megverték idegenben a Real Sociedadot (2-3).

Ami a felállást illeti, Marcelino mindegyik bajnokin a roppant konzervatív 4-4-2 formációt választotta, 2 rengeteget futó szélső hátvéddel, és 2 box-to-box középpályással. Külön kiemelendő a szélsők szerepe, hiszen ezen posztokról kiváló bepasszok érkeznek a centerek felé, és rengeteg helyzet kidolgozásában jeleskednek. A két támadó játékára az eddigi összecsapások alapján az volt a jellemző, hogy egyikük a befejezésre, valamint a szélsőjáték támogatására helyezte a hangsúlyt, míg a másik szinte csak a center játékra.

Néhány kiemelésre méltó teljesítmény: Goncalo Guedes (3 assziszt), illetőleg Carlos Soler (4 assziszt) gyorsaságukkal, és a fentebb kiemelt ragyogó beadásaikkal veszik ki a részüket a közösből. Kondogbia, aki az Intertől érkezett a nyáron - egyelőre kölcsönben, de a pletykák szerint már dolgoznak a végleges megszerzésén -, elképesztően melós belső középpályás, aktívan kiveszi a részét a védekezésben, viszont a kapu előtt is megjelenik olykor, ahogy a Real ellen is láthattuk. Viszont a legnagyobb kuriózum, a spanyol liga legjobb formában lévő középcsatára, Simone Zaza: a játéka "felettébb egyszerű", hiszen szimplán mindig jókor van jó helyen. Tényleg kiválóan helyezkedik az olasz center, és ehhez egy bombaerős bal láb párosul. Hihetetlen, hogyan lett ebből:

ez:

Igazi szupersztárt nem tud soraiban Marcelino edző, de eddig nagyon jól muzsikál az alacsony költségvetésből összerakott keret. Ami az esélyeket illeti, a Bajnokok Ligája kvalifikációt jelentő helyezés reális cél lehet számukra. Előny számukra az Atléticoval, illetve a Sevillaval szemben, hogy nem kell megosztaniuk az erőiket az európai kupaszereplés miatt, így kizárólag a La Liga-ra helyezhetik a fókuszt. Az első négy hely megkaparintásához természetesen a vezetőedzőnek meg kell találnia az alap csapatát, ezt jól láthatóan egyelőre próbálgatja, keresi Marcelino - 6 meccsen 22 játékost vetett be.
Bár az egyértelmű, hogy az ingyen pizzámat hamarosan megkapom, mégis jó újra látni egy kompetitív, harcos Valenciat. Külön öröm, hogy nem egy aranytömbökre épülő, hanem egy gondosan és ésszel összerakott keretet látunk kirajzolódni. Vasárnap délután a baszk Athletic Bilbao ellen folytathatják a denevérek szárnyalásukat az újabb BL szereplés felé.

(Képek: transfermakt.com, skyports.com)