Az idei rookie class valóban azt az elképesztő tehetség áradatot hozta, amit a szakértők beharangoztak a szezon elején. Persze akad egy-két meglepően gyengén játszó egyed - pl Ball téglákat dobál, Josh Jackson nem igazán találja a helyét az NBA-ben, Fultz pedig pihizget -, de mégis a csúcsformában kezdők közül szinte lehetetlen kiválasztani a legjobbat. Annyira nehéz, mint amikor Szilveszter estéjén próbálsz döntést hozni, hogy a "Szilveszter 2017"-et nézd a Dunán, esetleg az extra-muris Saskabarét, vagy csak szimplán minden idők legnagyobb filmjét a "The Room" c. remekművet. Mert az rohadt jó. A lényeg: Donovan Mitchell, Ben Simmons vagy Jayson Tatum? Avagy melyik ujjamba harapjak?

Elöljáróban szeretném magam elküldeni mindenféle éghajlatra, amiért Kyle Kuzmat nem sorolom jelenleg a legjobb háromba az első évesek között. Kuzma az egyik kedvencem, Kuzma a Fantasy csapatom oszlopos tagja, Kuzma>Ball, de egyelőre ő "csak" a negyedik helyet foglalja el nálam.

Hét, azaz 7 szempont alapján fogom értékelni a három fiatal félszezonját, ahol az első helyezések 4, a másodikok 2, a harmadikok pedig 1 pontot érnek. Vágjunk is bele!

Dobás, és dobóhatékonyság

Érzésem szerint itt nem lehet kérdés a sorrend. A 19 éves Tatum az NBA 2. legpontosabb tripladobója, a rookie-k közt pedig magasan első (47.5%). 14 pontot átlagol meccsenként egy bajnokesélyes csapatban, a ketteseket is bőven 50% felett értékesíti, ráadásul egészen jó büntetőzőnek mondhatja magát, így magabiztosan húzza be az első pozíciót.
Bár Mitchell októberben még nagyon remegő kezekkel dobott, decemberben rendkívül tetszetős számokat hozott össze - 50% mezőnyből, 36% hármasról, 88% büntetőből.
Simmons viszont kissé visszafejlődni látszik a hatékonyságban. A tempódobása közel sem magabiztos, egyelőre azt sem tudjuk pontosan, hogy melyik is az ő igazi dobókeze, de a decemberi 42%-os büntetőzése már kifejezetten pocsék. Illetve hármasokról az ő esetében nem is érdemes szót ejteni. A Philly irányítója inkább a palánk közeli dobásaiból él, ott pedig többnyire megállíthatatlannak tűnik, így köszöni szépen, a 3. hellyel jelenleg megelégszik.

1. Tatum (4 p)
2. Mitchell (2 p)
3. Simmons (1 p)

Védekezés

Ez már egy kicsit nehezebb téma, mint az előző. Mindhárom játékos jó védőnek mondható korukhoz, és tapasztalatlanságukhoz képest. Tatum és Simmons bármelyik wing posztot képesek megfogni testmagasságuknak és gyorsaságuknak köszönhetően. Bár Mitchell mindösszesen 190 cm, karfesztávolsága 208 cm (omágáhh), gyakorlatilag minden labdát képes elérni ezekkel a polipkarokkal (vagy inkább pókkarok a beceneve után), és baromi nehéz sikeres dobást kivitelezni felette - 41%-kal dobnak róla az ellenfelek.
A számok terén az látható, hogy a Jazz és a Celtics ifjú titánjai átlagosan, de megfelelően védekeznek. Ezzel szemben amikor Ben a pályán van, 7 ponttal kevesebb pontot kap a Sixers, mint nélküle - 100 labdabirtoklásra levetítve. Ezen kívül a meccsenkénti 2 labdalopása, és hihetetlen fókusza, amit az ellenfél játékmenetére helyez, nálam első helyre repíti őt ebben a kategóriában.

1. Simmons (5 p)
2. Mitchell (4 p)
3. Tatum (5 p)

Csapatban betöltött szerep

A 3. helyezett kiléte számomra egyértelmű. Még úgy is, hogy Jayson tökéletesen alkalmazkodik a harmadik/negyedik számú opció szerepéhez, hiszen mégis csak van mellette egy Irving, egy Horford, valamint Jaylen Brown. Tatumnak nincs lehetősége teljesen eldobnia az agyát, és minden második támadást befejeznie, vagy akár játékot szervezni, mert neki nem ez a sapka jutott.
Viszont Philadelphiában Simmons nemcsak első számú irányító, hanem a második legtöbb mezőnydobás is az övé csapaton belül. Neki aztán van bőven lehetősége kibontakozni, és ezt meg is hálálja rengeteg betöréssel, festéken belüli ponttal, gólpasszokkal.
Még kiemelkedőbb ennél Mitchell helyzete. Miután Salt Lake City szupersztárja, Rudy Gobert sajnos a szezon oroszlán részében nem tud a parketten tartózkodni a sérülései okán, így a Jazz számára kissé halványabbak lettek a rájátszásba jutás reményei. Ennek következtében a 21 éves rookie kezébe adták a lehetőséget, hogy bizonyítson, mutassa meg mire képes teher alatt. Mitchell kihasználtsága (USG%) 28,5%-os, ezzel második Dennis Smith Jr. mögött az újoncok táborában - természetesen az eredményesség, és a színvonal tekintetében Smith Jr. bőven lemarad Mitchelltől. A Pók olyannyira magáénak tudja ezt a szerepet, hogy decemberben ő az egyetlen első éves, aki 20 pont felett képes átlagolni.

1. Mitchell (8 p)
2. Simmons (7 p)
3. Tatum (6 p)

Sokszínűség

Ez sem könnyű... Bár Tatum funkcióját már feljebb taglaltam, azért csak képes ilyenekre:

Mitchell meg így kíván boldog szülinapot Lebronnak:

Ám Simmons számomra az igazi svájci bicska.  Big Ben az álom passzain, és labdalopásain túl aktívan pattanózik, horgot dob jobbal, ballal emeli fel a tempót, hetet zsákol egy meccsen (szegény Clippers...), vagy tripladupla estéket hoz. Ez idáig 4 tripladuplát sikerült letennie az asztalra, amivel többek között Michael Jordan első évét is felülmúlta már.
Összegezve: Simmons ritka, mint a szivárvány, Mitchell bármire képes, de ő leginkább a pontokért felel, Tatumot pedig megnézhetnénk Kyrie nélkül is mozogni.

1. Simmons (11 p)
2. Mitchell (10 p)
3. Tatum (7 p)

Allstar readiness

A három kiválasztott mennyire áll közel ahhoz, hogy kész játékosnak mondhassa magát?

Simmons: amíg nincs egy korrekt dobása, és olyan bizonytalanul hajigálja a labdát, mint ahogy Ricky Vaughn teszi szemüveg nélkül, addig nem lesz igazán meghatározó támadó játékos belőle. Természetesen a meccsenkénti 4 labdaeladásán is faraghatna...

Tatum: csak ismételni tudom magamat, kicsit több egyéni akciót várnék Tatumtól - a triplái 95%-a gólpasszból érkeznek.

Mitchell: jelenleg elég kevés dologba lehet belekötni az ő teljesítményét illetően. A decemberi produkciója egy teljesen valid franchise játékosé, 5-6 triplás meccsei voltak, egészen jó hatékonysággal dobott. Ha fenn tudja tartani ezt a formát, pár éven belül masszív allstar lehet belőle.

1. Mitchell (14 p)
2. Tatum (9 p)
3. Simmons (12 p)

Formaingadozás

Három srác, három különböző görbe ami a formákat illeti. Simmons a csúcson kezdte október-novemberben élete első NBA szezonját, és elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki megelőzhetné őt az év legjobb újonca versenyben. Ám a dobott pontok, a büntető hatékonyság, és pattanók tekintetében egyértelmű visszaesés, míg az eladott labdák esetében sajnos növekedés tapasztalható. Mintha kicsit fáradna a fiú.
Tatumnál szerintem lenyűgöző, amit látunk. Szinte nulla a változás a teljesítményében, folyamatosan ugyanazt a kiváló szintet hozza, majdnem minden este meglepetés nélkül képes 13-17 pontot szállítani. (Most az utolsó 6 meccsén a 19/5-ös triplamutatójával ne foglalkozzunk...)
Mitchell pedig cserejátékosból beverekedte magát a kezdő ötösbe, majd kezdőből numero 1-es opcióvá vált, és egyre jobb és jobb estéket látunk tőle. A decemberi hónap legjobb rookie-ja díj vastag esélyese. Ha ezt a tendenciát folytatja, akkor megállíthatatlan lesz az év végi szavazáson is.

1. Mitchell (18 p)
2. Tatum (11 p)
3. Simmons (13 p)

Who's got balls, avagy ki a legtökösebb

Kire lehet számítani a mérkőzések végén? Hát Donovan Mitchellre! A 4. negyedekben ő a legeredményesebb újonc  6.3 ponttal, decemberben 9.1-et tud felmutatni, amivel az egész NBA legjobb három játékosa közé tudott bekerülni ebben a kategóriában (ma éjjel 11 pont a Cavs ellen a záró játékrészben). Ha bármi probléma lenne, csak jutassátok el a Pók kezeibe a labdát, és már lehet is ünnepelni - egy icipici túlzással. Ugyanitt Simmons 4.6, Tatum pedig 4.3 ponttal büszkélkedhet.

1. Mitchell (22 p)
2. Simmons (15 p)
3. Tatum (12 p)

Bevallom, úgy álltam neki ennek a bejegyzésnek, hogy a személyes kedvencemet, Ben Simmonst szerettem volna kihozni a végén nyertesnek, de ez képtelenség. Mitchell annyival határozottabb, erőteljesebb, és nagyobb hatást vált ki csapata játékára, hogy nem lehet őt hátrébb sorolni. Ha képesek a srácok ezt a minőséget fenntartani, akkor valószínűleg Donovan Mitchell lesz 2018-ban a ROY díj győztese. Mi, rajongók pedig azzal nyerünk, hogy őket láthatjuk 15-20 éven keresztül az NBA-ben pattogtatni.

facebook.com/utahjazz

(Statisztikai források: basketball-reference.com, stats.nba.com)