Túl vagyunk 7 rendkívül szórakoztató fordulón az angol Premier League-ben, és máris végtelen hosszú a lista az élményeink kapcsán: láttunk bomba gólokat, kiváló formában lévő csatárokat, volt edzőmenesztés, érzelmes visszatérés, arcon talpalás(ok), Wengerout, minden, ami egy jó nyitányhoz szükségeltetik. Ezek örömére tartunk egy körképet, és számba veszünk 3 rendkívüli, és 3 fogcsikorgatóan borzalmas teljesítményt. Az említett performanszokért cserébe a WGB blog jutalma sem marad el: "Arany Fincsi-díj" jár kiugróan jó játékkal előrukkolóknak, "Csokifagyi-díj" pedig az érthetetlenül gyenge alakításokért.

Képek: Skysports.com, ESPN.com a WGB blog által feldolgozva

Csokifagyi

"Never mind I'll find someone like you"

... énekelte júliusban Ronald Koeman a belga beast-nek, Lukaku-nak. "76 millió fonttal lett vastagabb a pénzcsipesz, irány a piac. Hopp egy Pickford, hopp egy Rooney, egy Sigurdsson, Klaassen, Michael Keane. Szereztünk egy legendát, egy előző szezonbeli álomcsapatba bekerülő, sok oldalú szervezőt, és még a jövőre is építettünk bőven. Ez az!" Eredmény: 7. forduló, 7 pont, 4 rúgott gól, 16. hely, lol.
Hozzá kell tenni, hogy az első 6 helyezettből, sikerült már 5 klubbal megmérkőznie az Evertonnak, mégis az ellenük összevakart egyetlen siralmas pontocska nem lesz elég Koeman BL álmaihoz. Mi hiányzik? Elsőként a Gareth Barry után hagyott űrt érdemes kiemelni. Valószínűleg nem jönne rosszul a vén róka, némi stabilitást, rutint adna a középpályának. Másodikként a legnagyobb butaság volt úgy megválni a PL egyik legjobb kilencesétől, Romelu Lukakutól, hogy egy értelmes, klasszikus befejezőt nem hoztak a pótlására. Ki? Sandro? Nem...
Ennél csak jobb eredményeket érhet el az Everton a szezon során, bár jelenleg az Európa Liga indulást érő pozícióra sem tennék nagyobb összeget. Arra meg még kevesebbet, hogy továbbra is Koeman fog ülni a padon májusban...

Vardy nem bírja egyedül

Nem is volt annyira rég, hogy a világ nyolcadik csodájaként a Leicester City elhozta az angol első osztály bajnoki címét. Vardy, Mahrez, Kanté, Drinkwater, Huth, Schmeichel, Morgan, és még lehetne sorolni azon neveket, akik mind szobrot érdemelnének a King Power Stadium főbejáratánál. Természetesen senki nem számított egy új, éveken átívelő rókás dinasztiára, amely sorra halmozza az aranyérmeket. Úgy pedig még nehezebb, ha az alap pilléreket elkapkodják tehetősebb klubok (Kanté, Drinkwater), az új igazolások meg sem közelítik az elfogadható teljesítményt (Slimani, Musa, Mendy), mindennek tetejébe a vezetőség egy hatalmas L betűvel él a homlokán.
A legjobban Jamie Vardyt sajnálom ebben a helyzetben, aki Mahrez pocsék játékának, és elvágyódásának köszönhetően szinte egyedül maradt. Vardy minden meccsen teljes odaadással, és szívből fodballozik, amit a pályán mutat igazán jó példa lehetne a fiatalok számára (egyszer tarthatna egy coachingot az összes magyar klubnak).
Nyilván a sorsolás sem segítette hozzá a rókákat egy jó szezonkezdethez, ám a két évvel ezelőtti bajnok csapat 17. helyezését nem lehet mással honorálni, mint egy Csokifagyival. 

Ripityára tört kristály palota

Én tényleg voltam olyan blőd, hogy azt gondoltam a bajnoki rajt előtt, hogy a Crystal Palace teljesen valid meglepetés csapat lehet, és egy masszív Benteke-vel, Zaha-val megszoríthatják akár a nagyokat is. Butaság volt. A krémes szarnak fagyinak nem is lehetne megfelelőbb tulajdonost találni. Az egyetlen pozitívum, hogy sikerült megválniuk az ötlettelen, és megfáradt - tekintetű - De Boer-tól, és helyére hozták a pöppet tapasztaltabb Hodgson-t.
Egyetlen egyszer sem örülhettek szerzett gólnak 7 forduló alatt, ugyanennyi pontot is sikerült gyűjteniük. Úgy érzem, megközelíthető távolságba került a 2007/08-as, legendás Derby County negatív rekordjainak megdöntése: ők az évadot 11 ponttal, és 20 lőtt góllal zárták.

Arany-Fincsi

Az angol stílus újabb virágzása

Augusztus elején talán még Sean Dyche menedzser is megmosolyogta volna azt a személyt, aki 7 fordulót követően a 6. helyre jósolja a Burnley gárdáját. Illetve ha ugyanez a jövendőmondó azt állítja szintén a bajnokság kezdete előtt, hogy a Chelsea-Liverpool-Everton hármas ellen távol otthonuktól (!) 7 pontot szerez csapata, valószínűleg meg is veri látnokunkat a gúnyolódásért. Pedig ez a valóság. Ezt a csapatot sikerült egész pofásra összerakni. Két tipikus, brit stílusú csatárral felálló, irtózatos 4-4-2 formációt választó, többnyire a "bumm előre, oszt majd meglássuk mi lesz" taktikát alkalmazó csapat sikeres tud lenni a 2017/18-as Premier League kiírásban. Micsoda? Bumm előre? Na, nézzük csak meg ezt a gólt:

Tudnak ők ilyet is!
Jó-jó, sokszor a jó Isten, és a jóságos bébi Jézus segítsége kellett ahhoz, hogy ne kapjon gólokat a Burnley, de a számok nem hazudnak: a top ligákban Nick Pope-nak van a legjobb védési mutatója, a maga 94%-ával.
Nem hiszem, hogy hosszú távon fenntartható a Burnley felsőházas tevékenykedése, mindenesetre abszolút megérdemlik a Fincsi-díjat a küzdésért, akarásért, és kemény fizikai játékukért.

Harry Kane, a védők bohócos rémálma

Harry számára az idei szezon sem kezdődött másként, mint a korábbiak: az angol szupersztár furcsa nyári álmát aludta még augusztusban, melynek köszönhetően 270 lejátszott perc után egyetlen lőtt gólból sem vette ki a részét, ellenben 2 sárga kártyát szorgosan begyűjtött. Fantasy csapatom meg is sínylette az első 3 forduló terméshiányát.
Eljött a szeptember, és vele együtt a régóta várt, hidegrázóan félelmetes Kane is. E hónapban összesen 6 Spurs-ös találkozóján - 4 PL, 2 BL - 1 asszisztja mellé 11 gólt ragasztott az ellenfelek hálójába, és gyakorlatilag félidőnként termelte a gólokat - 46 percenként talált be. Egészen hihetetlen, és hatékony játékot mutat a brit kiválóság, jöttek is egyből a sportág legnagyobbjaival történő összehasonlítások. Megérdemelten? Ezt majd az idő előrehaladtával tisztábban fogjuk látni. Ám az immáron ténynek tekinthető, hogy az előző két bajnoki idény gólkirályi címei nem egyszerű fellángolások voltak, Kane pedig Pennywise-nál is ijesztőbb, álmatlan éjszakákat képes okozni a Premier League védői és hálóőrei számára.

Guardiola ismét zsenialitást villantott

Egészen egyértelmű, hogy Pep és az ő Manchester City-je megérdemli a "Fincsi-díjat" az eddig lejátszottak alapján. Persze elmondható, hogy a nyár folyamán új igazolásokra költött 224 millió font mi mást eredményezhetne, de... De Pep újra megmutatta, hogy ott a helye a top vezetőedzők sorában.

• Nincs meccs, amelyen ne lenne 60%-nál alacsonyabb a City labdabirtoklása. Sőt, ez többször a 80% felé tendál.
• Kiválóan forgatja, és használja a játékosait - eddig 19 srác léphetett gyepre angol bajnokin.
• 4 támadója összesen 18 gólnál jár: Agüero 6, Sterling 5, Gabriel Dzsízösz 4 és Sané 3 góllal hálálta meg a menedzser bizalmát. Esetleges sérülések esetén nem jön rosszul, ha minden offenzív játékosa ideális formában, és mentális állapotban van.
• Lenyűgözően reagál a sérülésekre - Kompany már-már megszokható sérülését követően okosan formációt vált, Mendy helyét - és keresztszalagját - pótolja az eredetileg belső középpályás Delph-fel (vadafakk?), Agüero hirtelen jött kiválását követően rangadót tud nyerni a Stamford Bridge-en

A városi riválissal ellentétben a City-nek már szembe kellett néznie bajnoki célra törő ellenfelekkel is - Pool, Chelsea -, és hogy ezeken 6-0 gólarányt tudhat magáénak, PL serleg álmodozásokra adhat okot. Guardiola képes újat mutatni a világ számára, és egy rendkívül agilis, lendületes City kész feltörni a csúcsra.

Forrás: "Cold Rainy Nights in Britannia" Facebook csoport, transfermarkt.com, whoscored.com, skysports.com