Véget ért a nyár, kezdődik a suli, reggelente végre újra azon törhetjük a fejünket, hogy most akkor vegyünk fel kiskabátot, vagy elegendően meleg van-e még a rövidnadrághoz?... Ám ami ennél sokkal fontosabb, hogy hamarosan kezdetét veszi az új NBA szezon. Ebben a három részes sorozatban három roppant szimpatikus, fiatal és feltörekvő csapatról fogok írni, akikre érdemes lesz odafigyelni akár már idén, de leginkább a következő öt-hat-hét-iksz évben. Úgyhogy Bandwagoner fanok figyelem, megéri a lehető leghamarabb megváltani a helyjegyet az expresszre!
Tételezzük fel, hogy - hozzám hasonlóan - nincs kimondottan kedvenc csapatod az NBA-ben, vagy nemrég kezdted el követni ezt a csodálatos ligát, vagy Knicks-drukker vagy, és tudod, hogy az elkövetkezendő években nem sok értékelhetőt fogsz látni szeretett franchise-odtól, esetleg a feleségem vagy, és baromi sok meccset kell nézned októbertől; mely csapatokat érdemes követned? Mert ugyebár a Warriors, vagy Cavs szurkolók közé már egy hangyabögyörőnyit cinkes lenne csatlakozni, mindenki kiröhögne Téged és letolná a nadrágodat az irodában/osztályteremben. Az első csapat, amelyre érdemes lesz odafigyelni a következő években a:
Milwaukee Bucks
Megeshet, hogy nem a legjobb taktika a számomra legkedveltebb csapattal kezdenem ezt a trilógiát, de úgy éreztem, hogy muszáj lesz kiadnom magamból, mennyire odavagyok a wisconsin-i alakulatért. Habár ez nem volt mindig így, hiszen Giannis érkezése előtt talán a liga legszürkébb klubjának találtam a Bucks-ot. Egy szinte véget nem érő tendenciát láttam náluk az elmúlt tizenöt évben, mely szerint jó esetben becsúsznak a rájátszásba, de ott tuti nem érnek el említésre méltó eredményt, vagy pedig borzalmasan gyengén szerepelnek, és még csak szóba sem jöhet a playoff. Legalábbis mióta követem az NBA-t... Azért a szarvasos szurkolók átélhettek szebb napokat is, hiszen közel ötven éve draftoltak egy relatíve tehetséges zöldfülűt, Lew Alcindort, aka Kareem-Abdul Jabbart, akinek közreműködésével - és Oscar Robertson-éval - története egyetlen bajnoki címét szerezte a kiscsapat. Egyesek szerint túlzás lehet azt feltételezni, hogy a jövő bajnokait láthatjuk a mostani csapatban, én mégis érzem bennük a hőst, akik akár két-három év múlva felvehetik a kesztyűt a Warriors ellen, és talán még sikeresebbek lehetnek, mint a '70-es évekbeli elődeik.
A Bucks nyaráról nem lehet állítani, hogy a legérdekfeszítőbbek közé tartozna: a draftolt ifjak mellett nagy impactot jelentő embert nem szereztek, illetve két mellőzött csapattag távozott tőlük Jason Terry, valamint Michael Beasley személyében. Nem hiszem, hogy problémát jelentene, hogy nem sikerült új embert elhozniuk akár a FA piacról, hiszen a csapat magja megmaradt, és legalább felesleges, vagy akár ártó játékost nem hoztak a fiatalok elé. Mert mi is a fontos a Milwaukee számára? Hogy ez a brutálisan fiatal keret még több rutint szerezzen, mint egység, jól összeszokhasson, és a lehető legtöbb időt tölthesse a pályán.
Giannis Antetkounmpo és köztem szavakkal leírhatatlan kapcsolat alakult ki a TV képernyőn keresztül (csak ő még nem tud róla). Már a rookie évében figyeltem a Greek Freak játékát, és csodáltam azokat a kegyetlenül hosszú lépéseket, ahogy félpályától egyetlen leütéssel, lépéshiba nélkül (!) ziccert dob, ahogy berántja a labdát a gyűrűbe, és ahogy látja a társait a pályán, és meg is találja őket passzaival. Ez a kaszáspók alkatú fiatalember eddigi 4 szezonjában mindig jobb statisztikai mutatókat hozott az előző idényéhez képest!!! Ez nagyon-nagyon goromba dolog! A mögöttünk álló szezonban Giannis összeügyeskedett átlagban 22.9 pont, 5.4 asszisztot, 8.8 pattanót, 1.9 blokkot és 1.6 szerzett labdát, ezek mindegyikével csapattársai fölé emelkedett. Hihetetlen, amit összedolgozik, egyértelmű vezére ő a Bucks-nak. Természetesen kijelenthető, hogy neki is van még mit tanulnia, mert bizony sem a középtávoli, de pláne a triplái nem tekinthetők ligaelitnek. Nem várható el, hogy azokkal a mancsokkal klasszis dobó váljon belőle, de a modern NBA megköveteli, hogy legalább átlagos legyen a játék ezen elemében, ezzel növelve a csapat spacing-jét. Ettől függetlenül ha a tavalyi legtöbbet fejlődő játékos továbbra is ekkora lépésekben közelíti meg a sportág halhatatlanjait, ember legyen a talpán, aki meg fogja állítani.
Ám azt mind tudjuk, hogy még egy KECSKE sem volt arra képes, hogy ideális támogató személyzet nélkül bajnok lehessen. Antetokounmpo-nak már ezek is rendelkezésére állnak, csak azokon a gyémántokon akad még csiszolnivaló. Malcolm Brogdon, aki az előző kiírás óriási meglepetéseként elhozta az év legjobb újoncának járó díjat, még több is lehet, mint egyszerű fegyverhordozó. Bár Brogdon kevésbé illik a Bucks által preferált "az a lényeg, hogy jó rohadt nagy legyen a karfesztávja" játékos-kategóriába, mégis bizonyította, hogy 40%-os triplamutatójával, kiváló labdakezelésével és védekezésével igen hasznos tagja lehet egy ambíciózus, fiatal csapatnak. Kevésbé atletikus, számomra kissé lassúnak tűnik, a kis golyó mégis megmutatta nem is egyszer, hogy határozott befejező ember válhat belőle akár a festéken belül is. Jason Kidd tanításai már az első évében meglátszódtak Brogdon-on. Épp emiatt nagyon ijesztő volt, amikor arról olvastam pár hete, hogy a Bucks beajánlotta többek között őt is Irving-ért cserébe a Cavs-nek. Úgy gondolom, hogy egy hatalmas potenciállal rendelkező srácot veszítettek volna el, aki hajlandó kemény munkával küzdeni a sikerért, és cserébe kapott volna a Milwaukee egy több rivaldafényre vágyó Irvinget, aki Giannis mellett ugyanúgy bevághatta volna a hisztit, mint azt a nyáron James árnyékában tette. Örülök, hogy végül nem érkezett Uncle Drew, ellenben maradt Uncle Malcolm (kreatív becenév).
Hála a jó égnek, hogy Thon Maker még vissza tudott jutni időben Toronto-ból - Trump rendeletének bevezetése előtt -, ezáltal folytathatja fejlődési procedúráját a dél-szudáni származású tehetség. Bár Maker-ből a tavalyi alapszakaszban még nem láttunk sokat, feltételezhetően nem véletlenül kezdett csapatának mindegyik rájátszás mérkőzésén. Maker-t sokan hasonlítják a fiatalabb kiadású Kevin Garnett-hez, és ami a munkabírását illeti, ez határozottan igaz is lehet rá. Jason Kidd-nek az előző szezon során konkrétan el kellett tiltania a GYM-től a 216 centi magas Maker-t, mert annyira sok időt tolt bele az edzésbe, hogy attól tartottak, a végén megsérülhet. Ez a fiú nagyon akar, kiugróan tehetséges, piszok sokat eszik, hogy erősebbé váljon, és a magasságához mérten finom keze is van.
A fent említett három tálentum lehet az alapja a jövő félelmetes Milwaukee-jának, és ekkor még szót sem ejtettünk két kiemelkedő 3&D játékosról: Khris Middleton-ról, valamint a nyáron hosszabbító Tony Snell-ről. Fáj a szívem, mikor a dupla ACL sérülés után rehabilitáló Jabari Parkerre gondolok, mert ő egy kiváló scorer lehetne még ebben a gárdában, és értékes perceket tölthetne a pályán. Szeretném őt még fejlődni látni, illetve egyáltalán élvezni a játékát. Ráadásul jövő nyáron lejár a szerződése, így kérdéses lehet, hogy marad-e, vagy ajánl-e másik csapat magasabb értékű szerződést a tehetségére való tekintettel, illetve egy esetleges magas offer esetén a Bucks szeretné-e azt match-elni. Ennek a hat srácnak 23 év az átlag életkora, ami egészen ijesztő, és valóban némi aggodalomra adhat okot a riválisok számára, a menedzsmentnek pedig "csupán" annyi a feladata, hogy egyben tartsa ezt a magot.
Mire lehet képes ez a keret a hamarosan induló szezonban? Nyilvánvalóan szintlépésre van szükség bizonyos játékosok esetében - Maker, Brogdon -, hogy a tavalyi alapszakaszban nyújtott teljesítménynél még jobbat tudjanak nyújtani. Mindazonáltal pozitívum, hogy Middleton rendelkezésre fog állni már októbertől, ezzel szemben negatívum, hogy Jabari játékára csak az All-Star szünet környékén számíthat újra Jason Kidd. A vegas-i oddsok nagyon szorosra értékelik a keleti harmadik helyért szóló párharcot a Wizards, Raptors és Bucks között, úgy érzem, hogy miután a másik két csapat inkább langyosabb lett a nyár során, mint erősödtek volna, így Giannis-ék feléjük emelkedhetnek a magas tempójú fejlődésüknek köszönhetően, és megcsíphetik a Celtics és a Cavs mögött álló közvetlen helyet.
Mire van szüksége a Milwaukee-nak a jövőbeni sikerekhez? Egyrészt ezeket a masszív kontraktusokat, és az ezekhez mérten haloványabb teljesítményt nyújtó srácokat kiselejtezni, vagy elcserélni, mert biza ebből összejöhetne akár egy sztárra való szerződés:
- John Henson - 11-10-9 millió $ 2020-ig
- Matthew Dellavedova - 9 millió $ 2020-ig
- Mirza Teletovic - 10 millió $ 2019-ig
- Greg Monroe (bár ő még a hasznosabb kategóriába tartozik, mégis túlzó a fizetése) - 18 millió $ 2018-ig
Másrészt, holott a padon csücsül egy - hamarosan - Hall of Fame-er, és igencsak meghatározó edző, Jason Kidd, akitől bizonyosan szívesen tanulnak ezek a fiatalok, egy veterán sztárt el tudnék képzelni ebben a csapatban, aki akár pályán kívül, akár a parketten támogatást nyújthat nekik. Pillanatnyilag a keret legidősebb tagja az a Teletovic (1985-ös születésű, rajta kívül a roster-en mindenki '90 utáni), aki a szememben nem egy tipikus mentor-alkat a maga 5 éves NBA tapasztalatával. No offense, csak egyszerűen nem...
A végére még egyszer hangsúlyozva: a Bucks fő célja a 2017/18-as idényre, hogy a szinte még tinikorú fiaik játsszanak, mert ők lehetnek a 2020-as évek egyik legnagyobb durranásai.
Folyt köv...
